HTML

Babatunder

Ez a blog a Babatündér nevű vitorlásról szól, Öcsiről.......valami "nevesincs-dologról" vagyis az IFJÚSÁG - ról szól...... aztán majd meglátjuk ..( vagy nem) !!!

Friss topikok

Linkblog

Archívum

Babatündér (negyedik rész) ...A sötétzöld szín......Badacsony felöl.....

2009.12.02. 01:13 Saca-carolina

.


 

Hát......végülis .....szél az nem sok volt....megállapítottuk. Öcsi szerint maximum "egy-két gramm" lehet mutatóba....nehogy nemzetközi leégés legyen itt! Az mégse járja, hogy szégyenbe maradjunk....égjenek a lengyelek csak a finom balatoni napsütéstől....nem pedig mi a szégyentől, hogy még egy jó kis vitorlás-kirándulást se tudunk összehozni!!
Perzselt a nap! S ahogy Badacsony felé nézek.....apám tanítása szerint akármilyen szélcsendben vagyunk a tekintetünket időről-időre a hegyre vessük....! Pontosabban nem is az óriási-koporsó-formára, sokkal inkább az előtte csillogó vízre! S ahogy Badacsony felé nézek....hát látom ám...az egyre növekvő rohanva közeledő sötétzöld színt a vizen.....! Igen a sötétzöld szín...rohan felénk.....egyre közelebb és közelebb.........!!
Öcsi szélbe fordulj gyorsan...le a rongyot...!!!
Azt hiszem pillanatok alatt zajlott le minden! Rutinosan szélirányba fordultunk! A vitorlák lebegtek, a lengyelek már a hajó belsejébe ugrottak, én az árbóc tövén tekertem le a "grossz" és a "fok" - vitorlák kötelét a "bikák"-ról!
A groszt, azaz a nagyvitorlát Öcsi tekerte gyorsan a bummfára, miután persze egy-két rántással levonta, én előre másztam a dekkre s belekapaszkodva a fokkba - azaz az orrvitorlába - minden erőmet belevetve próváltam lehúzni és egy csomóba tekerni!
De közben már "az első löket" odaért, éppenhogy meg tudtunk fordulni......s mint egy motorcsónak olyan sebességgel siklottunk a kikötő felé! Szóba se jöhetett, hogy az üdülőnk felé menjünk, csak gyorsan-gyorsan a part felé...! A víz teljesen sima volt, semmi hullám, éppencsak bodrozódott-fodrozódott!
Tulajdonképpen nem annyira félelmetes volt, mint inkább különös érzés, mintha játékszer lennénk egy óriás csecsemő fürdővizében!
Ami pokoli volt, az a látvány, ahogy iszonyatos sebességgel rohanunk a kikötő felé, s körülöttünk a kisebb és nagyobb hajók, mint a papírból hajtogatott kishajók, úgy borultak fel egymás után!
Szépen navigáltuk a kikötőbe Babatündért, lehúzott vitorlával már nem volt nehéz!
Közben szempillantás alatt beborult, majd szinte leszakadt az ég! 
Hatalmas eső zúdult ránk! Szinte alig láttunk a vízfüggönyben! A hangunk sem ért el egymáshoz, bár sok mondanivalónk nem is volt !
Azt még ijedtemben is éreztem, hogy apám most nagyon büszke lenne rám, hogy a sok vitorlázó között egyedül én vettem észre ennyire időben a vihar közeledését.......rutinos vén vizirókák körülöttem....sorba "feküdtek rá" a víz szinére, amíg mi gyorsvonat-sebességgel robogtunk a kikötőbe!
Amikor beértünk, szinte megkönnyebbülni sem volt időnk, minden energiánkat lefoglalta, hogy valamiképpen lecsökkentsük a sebességet!
Wodek és öccse megszeppenve lapultak a fenék-deszkán, míg mi ide-oda forgolódtunk az öbölben, hogy egy kicsit végre lelassuljunk!
Hát nagy nehezen....sikerült....bőrig ázva, a zuhogó esőben, s az akkor már tomboló szélben végre partot értünk.
Nagy baj volt, hogy csak ketten értetünk a "vitoroláshoz", akkor már én kormányoztam, s Öcsi volt az "orr"-ban, hogy lábával csökkentse az érkezés iramát....a part menti köveknél!
Ahogy kiértünk, a vendégfiuk már rohantak is el a parton, ketten "szerencsétlenkedtünk" Öcsivel, szinte ütött-vágott a zuhogó eső, mi pedig a dekk alól ráncigáltuk elő a ponyvákat, letakartuk a feltekert vitorlát, kikötöttük a vizes csapkodó kötelekkel a hajót....s bedobtuk a vasmacskát...! 

Én úgy éreztem ahogy kiértünk,...csak egy pillanat volt....ahogy a partnál megállt a hajó...egy icike-picike roppanást éreztem a talpam alatt a hajótestben! Persze nagyon nem értem rá meditálni rajta...!!

Már hazafelé futottunk a parton......nagy megkönnyebbüléssel, hogy sikerült a viharban ügyesen kimenekülni......csak az a roppanás...az...az..ne lett volna!..Nagyon rossz érzésem volt...dehát közben meg örültem, hogy partot értünk, s végre hazajutunk, szárazra, melegbe...!
Igen út közben már elhatároztuk, hogy amint eláll az eső és csökken a szél, visszamegyünk, s áthozzuk az üdülőnk melletti kicsi öbölbe a hajót...!

Jaj..csak az a roppanás...az mi lehetett......csak nem "kőre szaladtunk" ?!........


               ....ha érdekel...., folytassad az olvasást..........!!!

 

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://gombolom.blog.hu/api/trackback/id/tr531567887

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása