HTML

Babatunder

Ez a blog a Babatündér nevű vitorlásról szól, Öcsiről.......valami "nevesincs-dologról" vagyis az IFJÚSÁG - ról szól...... aztán majd meglátjuk ..( vagy nem) !!!

Friss topikok

Linkblog

Archívum

Babatündér....

2009.12.02. 01:50 Saca-carolina

  

 

BABATÜNDÉR

 


 
Babatündér! Igen! Ez a neve! Atya-Isten! Hogyan lehet egy jóképű - igazán nagyon-nagyon jól kinéző 22-es vitorlást ilyen szörnyűséges gejl névvel illetni! Apu ezt azonnal meg kell változtatni, át kell keresztelni, ezzel nem járhatunk!
A KALÓZunkat ami a 22-es előtt volt Vacak-nak hívták! Az egy jó név! Pláne egy KALÓZnak! Na de BABATÜNDÉR ?!?
Szó sem lehet róla, tudod te mi utánajárás, most csinálom a tulajdonos-átírást a "vizijártassági"-ban, most még egy név-változtatás...az...az..az aztán nagyon hiányzik!
Inkább arra legyen eszed, hogy törött egy csomó borda,...na mire azt pótoljuk.....kifürészeltetjük a Molnár Gézával...aztán..főzögetjük....IGEN...FŐZNI kell...úgy lehet majd beszögelni!!

Na így lett a BABATÜNDÉR !! Tulajdonképpen a CSALÁDI VAGYON-ból a részesedés, már ami az államosítások, majd szegény MAMA emmiatti öngyilkossága után megmaradt!

Na így kezdődött!...Aztán most meg ne kérdezd, hogy mikor??...Az: I.e  ....volt! Szép 15 éves-forma leányzó voltam! Hát nem tegnap az fix!

Ezeket itt most főleg az Öcsinek írom,...de persze attól még akárkinek...MINDENKINEK...most már...végülis...ennyi idősen...!

És különbenis!!!

  ez még csak az első rész volt : FOLYTATÁS máris a kép után.....

                                                 

 https://m.blog.hu/go/gombolom/image/Szent%20Istv%c3%a1n-nap%20BBogl%c3%a1ron%2009_08_20%20070(1).jpg 

 

Szólj hozzá!

Babatündér (második rész).....ÁDÁM-ok almája

2009.12.02. 01:26 Saca-carolina

 

 


A lengyel fiúk Wodek és az öccse ott nyaraltak a házunkban! Na nem mi voltunk a nyaraltatók,  ez az iparág akkor még nem dúlt a Balatonon, külföldiek nyaraltatása....óóóóó...hol volt az még!
Örültünk, hogy az államosításokból meghagytak egy több-tulajdonosok házát.
Csak tanácsi kiutalással lakót költöztettek be!
De végre egy kis szerencsénk is lett!
A PALMA gumigyár bérbe vette vállalati üdülőnek a házat! Na ők, pontosabban Kardos igazgató elvtárs gondoskodott a lakók elhelyezéséről, s így évekre kibérelhették!
Fillérekért igaz, de legalább így nagybátyám SAUL is álláshoz jutott!
VEZETŐ ÁLLÁShoz, mint ahogy János bácsi mondani szokta! János volt a böcsületes neve ugyanis, viszont SAUL-nak hivott mindenkit akinek még nem tudta a nevét. Sok nyaraló volt.
S a SAUL név rendesen ráragadt egy életre, ő meg apránként mindenkit megismert fontos posztján!
Mint írtam vezető állás-ban volt, ő volt a vállalat gyönyörű PALOMA nevű 25-ös vitorlásának a vezetője, azaz kapitánya!
Amúgy államigazgatási doktorátusa volt még a háború előttről!
De örültünk, hogy az ig.et. alkalmazta őt is, s egyik nagynéni tulajdonos-társát is takarítónőnek!
Na ebben a vállalati üdülőben nyaraltam én is minden nyáron, volt egy kis szolgálati szobánk a házunkban az állások révén!
Apám vitorlása BABATÜNDÉR ott horgonyzott a közelben!
A lengyel fiuk heccelődtek velem: ...nem is tudsz
vitorolni...! 
Már nem is tudom melyikünk találta ki ezt a szót, Saul-e, apám-e ..vagy mi...fiatalok...!
Szerencsétlen lengyelek tőlünk tanulták csekélyke magyar tudásukat...na olyan is volt az...amolyan
nyaralós magyar nyelv sikeredett belőle!

Hát nem akartam menni "vitorolni"!!

Vizijártasságim sem volt még....persze húztak,hogy:gyáva lány....!

Nem is tudsz te.....! Öcsit is felbiztatták...így azért már sokkal bátrabb lettem! H.Öcsi, István...az Első, aki mint már írtam......tulajdonképpen hatodik...! Na a lényeg, hogy Ő Saul-tól tanult vitorlázni......s igazából...hozzám képest professzor volt!
Saul tanitványai a legjobbak voltak a környéken!

Apám versenyzett is vitorlással, nekem már öt éves koromban fabrikált egy kis csónakból kis-vitorlást, az volt a BOCI !!

A partról álmélkodva nézték ahogy apám hajóját követtem a vízen....de igazából... tulajdonképpen olyan nagyon nem is rajongtam kisgyerekként ezért a sportért!

S apám azt hiszem hiába nyerte a rengeteg érmet a versenyeken azért tanárnak jobb volt a bátyja: Saul!

De kamaszlányként...meg így a fiúk csufolódása miatt....MÉGHOGY ÉN NE TUDNÉK......de igazából Öcsi nélkül nem mertem volna......így viszont, hogy ő is társult......Na mindjárt más volt!

Már nem is olyan félelmetes! S ha jönnek a vizi-zsandárok....húúú....apám megtudja...ááááááááááá.....őket ismertük már!!

Vaciláltam.......dehát...
 ....nagyon ÉDES VOLT AZ ÁDÁMOK ALMÁJA........!!!!!

Nem volt nehéz elcsábulni!

Felszereltünk! Kifutottunk a kis öbölből
.....pedig ha sejtem mi vár ránk.......!!!


                    
  
Máris folytatom: Olvassad tovább!!

 

Szólj hozzá!

Babatündér (harmadik rész)..... Ádámokról pár szóban

2009.12.02. 01:21 Saca-carolina

 

 


 
Most, hogy Babatündérrel kifutottunk, talán egy pár szót Ádámjaimról, ..a "bűnre csábítók"ról....!
Wodek és öccse mint írtam lengyelek! Pontosan melyik városból jöttek, már nem tudom, az édesapjuk a budapesti lengyel nagykövetségen dolgozott, a család a PALMA gumigyár igazgatójának Kardos et-nak volt a vendége!
szomorú arcú-szemű szőke hajú édesanyjuk minden reggel ment a misére! Teréz nagynéninkkel mentem én is egyszer, valamilyen egyházi ünnep volt - emlékszem, a szemem nem tudtam levenni....az egész misét végigtérdelte ez a különös szőke konytos szomorú arcú lengyel asszony...!
S minden nap ott volt...reggel korán.....! Nem tudom mi....de valami nagy-nagy szomorúsága, bánata lehetett, ezt még gyerekként is éreztem! A lengyelek a mi falunkban Bogláron nagyon jól ismert emberek.......a háború előtt-alatt..rengetegen jöttek, és sokan Bogláron laktak. Még "külön nevük" is van ma is évente jönnek túristaként a "boglárcsikok"... ők maguk nevezték el így magukat! Szeretetreméltó kedves emberek. Bogláron volt hazájuk német megszállása alatt az egyetlen lengyel gimnázium!
Szomorú sorsukról mi Boglárról származott  gyerekek nagyon sokat hallottunk a szüleinktől!...Persze tragédiájuk igazi pokoli bugyrairól mit se tudtunk még...varsói gettó....Varsói csatornák.....hát még Katiny......!
Így utólag azt hiszem sokan lehettek Wodek édesanyjához hasonlóan "állandó templomba-járók"....mondjuk én csak a "merészségén" csodálkoztam.....az-idő-tájt, komolyabb beosztásban dolgozó magyarok igazán nem merték volna ezt felvállalni! Wodek apja pedig mégiscsak követségi dolgozó volt!! Azt hiszem abban az évben jött a család az apa után, a fiúk készültek a szeptemberi iskolakezdésre. Abban az időben kétféle diplomata-iskola működött nálunk, külön a "keletiek"-nek orosz nyelvű, s a nyugatiaknak az angol! A gyerekek nem keveredtek, egymással se diplomata-csemeték, velünk magyarokkal pedig csak a keletiek!
Azt, hogy nagyon szerettek nálunk lenni - mármint Magyarországon, - azt tudom - s a balatoni nyaralás, az pedig egy egészen különleges ajándék volt számukra! S hozzá Babatündér a vitorlásunk......, na meg nem elhanyagolható körülmény, hogy szülő sehol, senki....!!
Na ez nekünk nagy-kamaszoknak.......maga volt az édeni csábítás..!!!  
Persze így önállóan...volt a nagy szám, hiszen Palómával a vállalati hajóval naponta "jártak",.........de hol volt az az élmény ehhez a kis "lopott kirándulás"-hoz!
Aztán, hogy H.Öcsit is sikerült beszervezni...! Hát igen Öcsi...azaz István,...igazi "bennszülött" volt,....szülei az üdülőt igazgatták, a szomszédban laktak, s persze ők egész évben itt voltak! Már gimnazisták voltunk, így iskolába a bogláriak részben Siófokra, részben Fonyódra jártak!
Én persze mint nagykanizsai csak azokat a csodálatos nyarakat töltöttem ott! 
Csendes idő volt,.....majdnem szélcsend! Na jó...egy kis fuvallat talán.....éppen, hogy csak el tudtunk indulni!
Arra emlékszem, hogy valami egészen különös erővel sütött a nap!

Gyönyörű idő volt....mégis.....egy kis különös fátyolos szürkeség volt az égen....a "túlpart".....mi "a zalai part"- ként hívtuk,...hol egészen éles körvonalakkal, szinte tapintható közelségben volt, hol.....távoli, szinte misztikus zöldes hegyvonulatnak látszott!

Elhagytuk a partot, Ábrahámhegy felé "vitoroltunk".....elég sok hajó volt körülöttünk emlékszem.......s hát....csodálatos.. mámorító.....szabad érzés...!! Semmihez sem hasonlító!

A szőke fiúk behúnyt szemmel élvezettel hevertek a "Deck"-en, elől az orrvitorla mellett...forgolódtak szépen...az egyenletes barnulás érdekében....bár "sok lapáttal" már nem nagyon fért rájuk a barnaságból......akkor már jó pár hete voltak nálunk....




                        ........Máris folytatom, ne hagyd abba az olvasást !!......

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Babatündér (negyedik rész) ...A sötétzöld szín......Badacsony felöl.....

2009.12.02. 01:13 Saca-carolina

.


 

Hát......végülis .....szél az nem sok volt....megállapítottuk. Öcsi szerint maximum "egy-két gramm" lehet mutatóba....nehogy nemzetközi leégés legyen itt! Az mégse járja, hogy szégyenbe maradjunk....égjenek a lengyelek csak a finom balatoni napsütéstől....nem pedig mi a szégyentől, hogy még egy jó kis vitorlás-kirándulást se tudunk összehozni!!
Perzselt a nap! S ahogy Badacsony felé nézek.....apám tanítása szerint akármilyen szélcsendben vagyunk a tekintetünket időről-időre a hegyre vessük....! Pontosabban nem is az óriási-koporsó-formára, sokkal inkább az előtte csillogó vízre! S ahogy Badacsony felé nézek....hát látom ám...az egyre növekvő rohanva közeledő sötétzöld színt a vizen.....! Igen a sötétzöld szín...rohan felénk.....egyre közelebb és közelebb.........!!
Öcsi szélbe fordulj gyorsan...le a rongyot...!!!
Azt hiszem pillanatok alatt zajlott le minden! Rutinosan szélirányba fordultunk! A vitorlák lebegtek, a lengyelek már a hajó belsejébe ugrottak, én az árbóc tövén tekertem le a "grossz" és a "fok" - vitorlák kötelét a "bikák"-ról!
A groszt, azaz a nagyvitorlát Öcsi tekerte gyorsan a bummfára, miután persze egy-két rántással levonta, én előre másztam a dekkre s belekapaszkodva a fokkba - azaz az orrvitorlába - minden erőmet belevetve próváltam lehúzni és egy csomóba tekerni!
De közben már "az első löket" odaért, éppenhogy meg tudtunk fordulni......s mint egy motorcsónak olyan sebességgel siklottunk a kikötő felé! Szóba se jöhetett, hogy az üdülőnk felé menjünk, csak gyorsan-gyorsan a part felé...! A víz teljesen sima volt, semmi hullám, éppencsak bodrozódott-fodrozódott!
Tulajdonképpen nem annyira félelmetes volt, mint inkább különös érzés, mintha játékszer lennénk egy óriás csecsemő fürdővizében!
Ami pokoli volt, az a látvány, ahogy iszonyatos sebességgel rohanunk a kikötő felé, s körülöttünk a kisebb és nagyobb hajók, mint a papírból hajtogatott kishajók, úgy borultak fel egymás után!
Szépen navigáltuk a kikötőbe Babatündért, lehúzott vitorlával már nem volt nehéz!
Közben szempillantás alatt beborult, majd szinte leszakadt az ég! 
Hatalmas eső zúdult ránk! Szinte alig láttunk a vízfüggönyben! A hangunk sem ért el egymáshoz, bár sok mondanivalónk nem is volt !
Azt még ijedtemben is éreztem, hogy apám most nagyon büszke lenne rám, hogy a sok vitorlázó között egyedül én vettem észre ennyire időben a vihar közeledését.......rutinos vén vizirókák körülöttem....sorba "feküdtek rá" a víz szinére, amíg mi gyorsvonat-sebességgel robogtunk a kikötőbe!
Amikor beértünk, szinte megkönnyebbülni sem volt időnk, minden energiánkat lefoglalta, hogy valamiképpen lecsökkentsük a sebességet!
Wodek és öccse megszeppenve lapultak a fenék-deszkán, míg mi ide-oda forgolódtunk az öbölben, hogy egy kicsit végre lelassuljunk!
Hát nagy nehezen....sikerült....bőrig ázva, a zuhogó esőben, s az akkor már tomboló szélben végre partot értünk.
Nagy baj volt, hogy csak ketten értetünk a "vitoroláshoz", akkor már én kormányoztam, s Öcsi volt az "orr"-ban, hogy lábával csökkentse az érkezés iramát....a part menti köveknél!
Ahogy kiértünk, a vendégfiuk már rohantak is el a parton, ketten "szerencsétlenkedtünk" Öcsivel, szinte ütött-vágott a zuhogó eső, mi pedig a dekk alól ráncigáltuk elő a ponyvákat, letakartuk a feltekert vitorlát, kikötöttük a vizes csapkodó kötelekkel a hajót....s bedobtuk a vasmacskát...! 

Én úgy éreztem ahogy kiértünk,...csak egy pillanat volt....ahogy a partnál megállt a hajó...egy icike-picike roppanást éreztem a talpam alatt a hajótestben! Persze nagyon nem értem rá meditálni rajta...!!

Már hazafelé futottunk a parton......nagy megkönnyebbüléssel, hogy sikerült a viharban ügyesen kimenekülni......csak az a roppanás...az...az..ne lett volna!..Nagyon rossz érzésem volt...dehát közben meg örültem, hogy partot értünk, s végre hazajutunk, szárazra, melegbe...!
Igen út közben már elhatároztuk, hogy amint eláll az eső és csökken a szél, visszamegyünk, s áthozzuk az üdülőnk melletti kicsi öbölbe a hajót...!

Jaj..csak az a roppanás...az mi lehetett......csak nem "kőre szaladtunk" ?!........


               ....ha érdekel...., folytassad az olvasást..........!!!

 

 

 

Szólj hozzá!

Babatündér: (ötödik rész) A vihar......,és utána...!! !

2009.12.02. 01:04 Saca-carolina

 


 

Tombolt a vihar! Volt a házunkban egy presszó. Régen a háború előtt az volt a tervezőirodája építési vállalkozó nagyapámnak! Szép gótikus alakú kazettás ablakai voltak szorosan egymás mellett. Így az amúgy északi fekvésű iroda világos volt.Kilátás Révfülöpre.Persze mivel presszónak használták a helyiséget, a hangulat miatt az ablakokat bíborvörös sötétítő függönnyel árnyékolták be.
Nos ebbe a presszóba menekültünk be, ott vártunk órákig.
 Csodálatosak voltak a vízbe csapódó villámok! Eszembe jutott apámmal mennyit fényképeztük a csodálatos cikázó fényeket.
Sokszor órákig álltunk a fedett verandán a fotóállvány mellett......!
Jaj az apám...!
 Mi van...ha az a roppanás..
.ÁÁáá...nem kell rémeket látni!
...Na de mégis...apámnak az élete  a hajó, a víz...s most szabadságra készül...bármelyik nap befuthat Kanizsáról...s  ha megjön és..és.....a hajóval valami történt.....!!!!!
Életem leghosszabb viharát éltem át.
 Bár nem lehetett több pár óránál! Ha ilyen hirtelen jön, észak-nyugatról, s ilyen erős a szél...általában hamar végigrohan. De most nem akart vége szakadni! .....Végre......!!

Na már nincs ez több hármas-négyesnél.....tippelte Öcsi a szelet. Kimerészkedtünk, le a partra....háááát.......jó nagy tarajos hullámok voltak!!

Nem ...MESE NINCS....megyünk a hajóért! S mentünk. Mit mentünk, rohantunk...a bánatosan permetező esőben!

Hát nem mondom, hogy melegünk lett volna... de csak éppen dideregtünk, hiszen minden perc drága volt! Végre-végre....ott voltunk a kikötőben!

Rohantunk a kis félszigethez amelyik mellett kikötöttünk.

Babatündér rángatta a köteleket..a horgonyláncot......de már láttuk, hogy szépen , megfelelő távolságban van a köves parttól. A vihar se sodorta sokkal távolabb mint ahová eredetileg kikötöttük!

Beugrottunk gyorsan.Az orrvitorlát egyáltalán elő sem vettem...s a grószt is csak erősen bereffelve húztuk fel. Gyorsan dolgoztunk...összehangoltan mintha isten tudja milyen rutinosak lennénk.....pedig csak...azt hiszem..az ijedtség...igen, az ijedtség diktálta olyan szakszerűre a mozdulatainkat!

Mikor már szépen eloldottuk a hajót, Öcsi a horgonyt is beemelte és én kanyarodtam a kikötő öblében éreztem, hogy kicsit...nehézkesen mozog a hajó...!A szél még erősen fújt, az eső esett...lassan sötétedett.....!!

Megemeltem a fenékdeszkát...hát...elég sok víz volt a hajóban! Csak egyik meregetőt találtam meg...a másik valahová elgurult a vihar idején....de szerencsére az amerikai nagynénitől IKA-csomagban kapott valódi tengeri szivacs meglett!! Nagyon örültem...!! Igazi kincs volt ez...akkoriban nagyon kevés hajósnak volt ilyen. Szép nagy,pehely könnyű, és rengeteg vizet szív magába....a nálunk kapható gumiszivacsok "köszönhettek-csak-neki"....!!!

Egyikünk meregetett a másik a szivaccsal "segített rá"...közben persze nem volt túlságosan könnyű a hajót sem tartani....eléggé erős volt a szél....bár a bereffelt vitorlával nem volt olyan vészes átérni a kikötőből a házunk melletti kis öbölbe!

Amikor kikötöttük, s leszereltünk végre...akkor emeltük fel a többi fenékdeszkát is...hááát.......mintha még semmit sem mertünki volna ki..!!!

Nagyon megijedtem! Te Öcsi mi kőre szaladtunk....!!!!

Ááááá!!!  Szerintem csak a vihar, az eső.....meg talán ahogy forgolódtunk...tudod a hullámokból is jutott bele.....!! Meg talán volt is már benne valamennyi víz  mielőtt kifutottunk ......!!

Csudát....biztos, hogy nem...de...talán....mindenesetre bementem a házba és két felmosóvödröt hoztam ki....! Na azzal aztán...
..nem is kellett volna a kettő....szóval "sec-perc-alatt" szárazra kimertük..
.Öcsi még a bordák mellett is szárazra törölte!!

Közben teljesen besötétedett! Előszedtük a ponyvát is és most már szépen előírás szerint  "leparkoltuk" azaz kikötöttük Babatündér-t!!!
Az egyik vödröt a dekk alá betettem, szépen elrakosgadtuk a szivacsot, a meregetőt....s baktattunk kifelé az öböl alacsony kis vizében!

Nem volt kedvünk beszélgetni...mit is mondtunk volna...ólom karral..lábbal...csak vonszolódtam kifelé....pokolian elfáradtam.!!!

A házba már csak egyedül mentem be......de előbb még meg kellett egyezni., hogy akármilyen fáradtak vagyunk is ....vakáció ide, vagy oda holnap már reggel korán....nem is.korán, hajnalban.....!

- Te Öcsi nem tudod mikor jön be az első vonat Kanizsáról....?
- Persze  pont azt tudom.....hiszen....
- Ja persze...hát te Pest felöl szoktál jönni..!
- Holnap jön apád?
- Hát ez az..ha tudnám...most jön szabadságra...s tudod, akkor megyünk túrázni, Földvárra, Füredre.....de Te, ha a hajó "ereszt"....én nem is tudom....ENGEM APÁM MEGÖL......
- Ne rémüldözz már. majd jó korán kijövünk....valamennyi víz úgyis lesz benne, de szépen kimerjük..
- Szerinted nem futotunk kőre....?
- Ugyan már...
- De annyi víz volt...
- Most minek rémüldözöl....majd meglátjuk hajnalban...!!
- hogyan kelünk fel...?
- Ne félj majd zörgök a redőnyön..
- Aztán ha nem holnap jön apám..?!
- Hát majd addig kelünk hajnalban amíg apád meg nem érkezik, ha már nem tudod , hogy mikor jön......nyugi...!
- De még csak szerda van.....
- hát szerda...reggel majd zörgök.....!!

Nem mondom, hogy nagyon nyugodt voltam! Persze vacsorázni már semmi kedvem sem volt....A nagynéni szerencsére elaludt  már.....így szép csendben....lefeküdtem..és..vacogó fogakkal ugyan.....de nagy nehezen...elaludtam!!!

Persze álmomban is vihar volt...! De még MEKKORA vihar.......s érdekes...a villámlások után.....nemcsak a dörgések...de még zörgések is voltak....miféle villámok  ezek....és mi...ez a zörgés.....dehát...!!!

Öcsi kitartóan zörgette a redőnyt!!!!.............


                             De hogy miért ? azt   máris  folytatom ......:..

 

 

Szólj hozzá!

Babatündér (hatodik rész) Gályarabok a 20-ik században !

2009.12.02. 00:54 Saca-carolina

 

 


 

Jó nagyot nyujtóztam....már nem villámlott! De akkor mi a csoda ez a dörgés...! ..Villám semmi...csak a dörgés....nem..nem dörgés....zörgés....ige, igen...ez ez kifejezetten zörgés....!
Szent Isten...reggel van. Teréz néni már nincs a szobában...a zörgés pedig az ablak felöl....hát persze Öcsi zörög!!
Kiugrottam gyorsan az ágyból, kiszóltam neki:
- menj csak előre mindjárt kint vagyok én is...-a zörgés elmaradt! Én kapkodtam magamra a cseh mackónadrágot és felsőt, majd rohanás kifelé...! Ahogy kiértem...beleborzongtam...hát a vihar után alaposan lehült a levegő! Na ebben az időben most még vízbe menni...brrr.....hát inkább mentem volna vissza a szobába...s bujok a jó meleg ágyba...!
Dehát nem lehetett....dideregve bár...de szaladtam le a partra!
Na ezt nem hiszem el!  Nézek a kis öböl felé, a hajó sehol...dörgölöm a szemem...Öcsi benn áll a vízben...de a hajó....?! Csak az árbóc......az ingadozik ide-oda...Öcsi meg körülötte matat..valamit...!
Szinte ledermedtem, szabályosan gyökeret eresztett a lábam....!

-Na mi van gyökeret eresztettél...?...... Most mondjam, hogy igen ?!
_Mielőtt bejössz, jobb ha visszamész és hozod a másik vödröt is...!!

Na most már aztán tényleg teljesen kiment az álom a szememből, rohantam a konyhába a másik vödörért!
Begázoltam a vizbe, miután feltürtem a "mackó-nadrágom"-at, ....hát...nem volt valami kellemes a fürdővíz!
Eléggé hullámzott is, de az ég éppen csak borongós volt, olyan 2-es szél fújhatott.....!
Ahogy a hajóhoz....egészen pontosan az árbóchoz  értem, látom ám, hogy a szerencsétlen hajó teljesen leült az iszapban!
Szerencsére az öbölben olyan alacsony volt a víz, hogy a hajódekk felett alig pár centi víz volt csak, és  úgy ingadozott szegény Babatündér!

Öcsi már javában döntögette a hajót egyik oldaláról a másikra.
 Végül sikerült valahogyan úgy egyenesbe állítanunk, hogy a vízben állva és behajolva két oldalról a két vödörrel
/- Öcsi az előző nap a dekk alá rejtettet már "előbányászta", velem meg ott volt az éppen kihozott  -/
mertük a vizet  nagy sebesen!..
..Hát nem mondom,...finom kis kézimunka volt !!

Nem éppen halasi, vagy brüsszeli csipke gyártásához való mozdulatok...! Nem tudom mennyi ideig tartott amíg végre...végre..végre  Babatündér már kiemelkedett a vízből,...legalábbis úgy félig...(meddig).....s legalább látszott a hajó a vízben!! S nemcsak az árbóca!!

Sikerült kimerni, később már annyival könnyebben ment, hogy először egyikünk, majd mindketten beleálltunk a hajótestbe, s akkor már lényegesen könnyebb testhelyzetben emelgettük a vödröket, meregettük, majd öntözgettük ki a vizet a hajó belsejéből!

Befejezésként már olyan nagyon szárazra nem töröltük ki......sajnos....már egyértelmű volt, hogy kétség kívűl a hajótest valahol ereszt!  Bekullogtunk...mit kullogtunk...vonszolódtunk a "kézimunka" után a házba...!! Éppen kinyitott a presszó, ittunk egy szörpöt, s nagy búslakodva megállapítottuk, hogy ezt a mai hajnali munkát még nap közben többször utána kell "finomítani",...mégpedig nem is kevésszer,...és  folyamatosan figyelve a beszivárgó vizet...!

- Babikám, hány óra van? - kérdeztem a presszóst!
- Mindjárt mondom,...háromnegyed nyolc...!
- Bejött már a kanizsai gyors?
- Be persze, miért ...vársz valakit ?
- Persze, apámat, de, hogy várom, az azért erős túlzás,.....minden esetre 
      jön.., de, hogy mikor......? Lehet, hogy nem is ma..! Persze! ha  jön,          akkor  már korán reggel.......!! Na Öcsi, azt hiszem holnap reggelig nem kell programot keresni!!

- Holnap jön? - kérdezte Babi.
- Na ez az, legalább AZT tudnám...! Most csütörtök van, legkésőbb szombat reggel...!!

Remegve gondoltam az előttem álló időre! Hogy ezt a meregetést még hányszor kell megcsinálni....!
Na nem....ezt én nem fogom kibirni....na szép kis nyaralás.....fél szemmel Öcsit lestem...vajon meddig lesz hajlandó jönni és meregetni egész nap...többször.., hiszen ha hagyjuk megint...egészen leülni az iszapba...hát azt még egyszer ki nem bírjuk...!
Inkább folyamatosan kell figyelni......Jaj én már nem is bánnám, ha jönne apám...mégha a fejem veszi azt se...!

Eltelt a csütörtök, este későn is még...mit későn...úgy éjféltájt utoljára.....még mindig meregettünk...igaz már nem vödörrel, csak a meregetővel...a presszó teraszán világítottak a szines villanykörték,...szinte alig kellett zseblámpát használni!

Néha oda-oda néztünk...nem mondom, hogy nem kivánkoztunk az ott táncolók közé....de mi csak meregettünk,
csak meregettünk, s
csak meregettünk....
éjfél után aztán hazavonszoltuk magunkat!

Volt azután még egy nap: péntek!

Öcsi szó nélkül jött, .....ha..kezdtem csüggedni, még nógatott is..volt, hogy én csak belefeküdtem az öböl alacsony vizébe, olyankor...ő...szó nélkül csinálta...tovább...egyedül is.....!!

Igen Ő VOLT AZ: H.Öcsi...István....az első
.....!!! Végülis NEKI abszolut nem volt érdeke....ez az egész......csak a barátság......CSAK..?!

Nincsen ezután túl sok története az elkövetkező időnek:
, azt hiszem a gályarabok érezhették úgy magukat a régi római gályákon mint mi,...éppen olyan egyhangú...éppolyan azonos mozdulatok,..izzadtság...hiszen közben a nap is kisütött.,...mit kisütött   "hétágra tűzött"!
Mi ...gályarabok...pedig meregettük...tovább...pár óra múlva...s az idő egyhangúan telt...szemünkbe csurgó izzadtsággal néztük nappal amint a Paloma vitorlással a nyaralók kifutottak a vízre.....

Voltak akik strandoltak...labdáztak a vízben...a gumigyár óriási repülőgép kerék-gumijával forgolódtak.....néha bementünk mélyebbre a vízben, hogy legalább az izzadtságot lefürödjük...!

Napszúrás ellen is kerítettünk egy-egy sapkát....azután meregettünk...és meregettünk.....és ,meregettünk....néha azt hiszem be-bementünk enni valamit.......éltük a rabok....a gályarabok egyhangú életét,...csak mi éppen nem eveztünk...hanem meregettünk...és meregettünk, ...meregettünk.....!!!!

Szombaton reggel a meregetés után beszédelegtem házba, ......zuhantam vissza az ágyba....éppen elszunnyadtam...amikor vidám hang ébresztett:

Felkelni hétalvó vár a Balaton....gyerünk vitorolni......
..................megjött apám Nagykanizsáról!


              .... folytatom:  A BEFEJEZŐ (hetedik) RÉSSZEL ............!!!

 

 

 

Szólj hozzá!

Babatündér hetedik (befejező) rész !

2009.12.02. 00:43 Saca-carolina

 

..

 




Nahát...azt éppen nem mondanám, hogy kipattantam volna....inkább talán

az lenne a valóságszerübb, hogy "megkiséreltem életet lehelni".....a saját tagjaimba!!
Apámat szerencsére elfoglalta a vitorolás kellékeinek összeszedegetése! Rengeteg "fontos" dolog kisért mindig vizi útjainkon....úgy, mint: barométer,mandolin (ebből 2, az egyik gyerek-változatú), félkész épület-tervrajzok vízhatlan csomagolásban......ezek mellé jegyzetek a műszaki leíráshoz, kisméretű rajztábla ...!!
Mellékesen azért vittük a kötelező felszerelést is: megrántott-zsinórral működő fáklya, parafa-mellények...kötelek...tartalék Anker (vasmacska=horgony), elsősegély-doboz (rengeteg lejárt szavatosságú sebkezelő szerrel) stb.stb.....!
Gyorsan rutinosan felszereltük a hajót....s már siklottunk is ki a vízre....nagyon kellemes idő volt...gyenge szél...amolyan szellőcske, de ez a finom ilyenkor....meghúztuk apám háborúból hazamentett kulacsát..

Ahogy az lenni szokott...hamarosan előkerült a mandolin....s már énekeltük is, hogy:......

A sirályok fenn az égen,
elgondolni sose jó....
akkor szállnak fedélzetre
mikor süllyed a hajóóóó...
hollaríííí, hollaróóó.....
holla-ria-ria-ria-hollaróóóó!

Aztán a jött a többi, főleg az olasz dalokat imádta apám a La Paloma például, de úgy második-harmadik...de legkésőbb ötödikre már...a sirályok jöttek!!!

Békés volt a délelött, én mellékesen időnként meregettem egy kicsit....de túlságosan sürűen nem mertem!

Azután jött, hogy..A sirályok fenn.......te gyerek nagyon sok víz lotyog a fenékben...!!
- Gondolod..?
-Aha-...!!

...elgondolni sose jóóóóóóó................... te kislányom, nekem ez nem tetszik.....ránéztél te a héten ahogy kértem...?
- Ó persze, ne félj, de még mennyire, hogy törődtem a hajóval!!! ( S nem is hazudtam...igaz ?!)

.....akkor szállnak fedél....zet...re...! Nem tetszik itt nekem valami!!

Jobb ötletem nem lévén, melegem lett, így szélbe álltunk  én pedig a finom langyos vízben úsztam a hajó körül! Nagyon finom volt a víz! Ha ezt mondtuk Saul mindig megkérdezte: kóstóltad már ma,hogy finom? Bár ő ezt joggal  kérdezhette, ugyanis soha nem vitt magával vizet, csak poharat, s a Balaton vizét itta......igaz....ha már a mélyebb vízben voltunk csak akkor...Dehát ez SAUL volt apám őshonos balatoni bátyja, mi már apuval puhány városiak a kulacsra szorultunk.
Pár óra elteltével - miután visszamásztam a hajóba - egyértelművé vált, hogy ...itt valami gond van a hajóval!!!
Láttam apám erősen ráncolta a homlokát, hogy ez mégis...hogyan....de .RÁM....nem is nézett..! Szerintem előző "vitoros emlékeiben" kutatott inkább!!
Közben kicsit megélénkült a szél is, elhajóztunk Lelléig, túl a kikötőn, a nagy SZOT-üdülőig, rendszerváltás után ezt is a többi szakszervezeti üdülővel együtt fillérekért privatizálták.
S érdekes módon,- az emberek akik öltönyben nagy komolyan tanácskoztak a már saját szállójukban - ugyanazok voltak mint akik a SZOT  vállalati vezetőként, tröszt-igazgatókként  jártak ide korábban!
Megalakították a Hunguest-szálloda-láncot, "kifacsarták ami profit még kijött belőlük", s most már ahogy a vonattal utaztam itt a déli parton már azt látom, hogy szépen sorban eladogatták az épületeket!
Vannak amelyeket a csupasz falakig szétvertek és átalakították, a túlzottan lelakottakat....egyszerüen lebontották, az értékes vízparti telkeken sorban épültek (és épülnek) a gyönyörű társas-nyaralók!
Közöttük néhány luxus-villa színesíti a balatoni palettát - ezekben nyaralnak a SZOT-üdülők volt vezetői, majd első tulajdonosai - hát így megy ez!!!

Na de visszatérve BABATÜNDÉR-re, vele a nagy lellei üdülőnél már visszafordultunk!
Apám kis gondolkodás után már be sem kormányozta a kis öbölbe, lehorgonyoztunk elöl a stégnél, behordtuk a holmikat, majd továbbhajóztunk Molnár Géza hajójavító műhelyéhez!

S ekkor eszembe jutott egy szörnyűség......: Amikor a vihar elkapott.....a Molnár Géza hajója is kint volt,...emlékszem megdöbbenve néztük Öcsivel, hogy az elsők között volt aki elfeküdt a szélben...!!

Na ha most elmondja.......Apám kint hagyott a hajóban, ő bement a műhelybe, s nemsokára a "mester"-rel jött a hajó felé..........!!!

Sunnyogtam rendesen.......Molnár Géza is csak laposan pislogott felém...vártam...mikor szól a viharról....igaz a kőre-futást már nem látta...!!!
De aztán.........megúsztam!!!!  Hallgatott!!! Na azt hiszem....jövök neki egy kis demizson "révfülöpi bor"-ral ezért!

Amikor kiemelték a hajót a svertkaszni mellett találtak egy jó hosszú repedést! Végülis nem volt kifejezetten látható sérülés!

Évek teltek el, mire el mertem mondani apámnak a kalandomat  és nagyon meglepődtem.......csak  csóválta a fejét...és olyan különös büszkeség csillogott a szemében...ahogyan elmeséltem, hogy első voltam aki a közeledő vihart Badacsony felöl meglátta !!

A sirályok, fenn az égen
elgondolni sose jóóóó,
akkor szállnak fedélzetre...
mikor...........



....................................VÉGE...............................


Persze minek is van vége?,,, Hát...csak annak ami nagy hirtelen eszembe jutott itt a BABATÜNDÉRről......a viharról...de főleg H.Öcsiről...milyen rendes volt..nem sokan voltak későbbi életemben akik így mellém álltak amikor a könnyű élet után jött egy nehezebb időszak...!!!
Babatündérrel ebben az évben már nem mentünk túrázni! 

Azt hiszem Babatündérrel már egyáltalán nem mentünk többé.......apám nagyon vágyódott egy kajütös hajóra! Ha nem is 25-ösre mint a Saul-vezette Paloma...de legalább egy 15-ösre!
S a következő évben eladták a házukat.......s hirtelen eladó lett Pingvin a 15-ös vitorlás !!
Dehát ez már egy másik történet..egy igazi tragikus történet,hogy..miért is...lett...ELADÓ  Pingvin!?

.................Talán........majd....még ....ezt is elmesélem!!......................


 

 

1 komment